Teleház Dél-Alföld
Adószám:
123456789123456
Bankszámlaszám:
123456789123456
Belépés
Alapító okirat
ALAPÍTÓ OKIRAT
(általános közhasznú jogállású)
KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG LÉTREHOZÁSÁRÓL
Preambulum
Az Alapító a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. tv. (továbbiakban: Ptk.) 57-60. §-a, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény [továbbiakban: Gt. (új)] I.-VII. és XI. fejezetei, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján jogi személyiséggel rendelkező közhasznú társaságot hoz létre.
1. A társaság feladata
A társaság olyan ..........................
2. A társaság jogállása
A társaság (általános) közhasznúsági fokozatú közhasznú társaság
3. A társaság elnevezése
Teleház Közhasznú Társaság
4. A társaság székhelye
.......................................................
5. A társadalmi közös szükséglet kielégítésért felelős szerv
.................................................................... Önkormányzat
.......................................................
6. A társaság alapítója
............ Alapítvány
..........................................
Képviselő: ..........................
Nyilvántartásba vételi száma: .....................................
7. A társaság tevékenysége
7.1. A társaság tevékenységi körének tagozódása a Ptk. 57. § (1) bekezdésének, az 1997. évi
CLVI. tv. 4. § (1) bekezdésének és 26. § b) és c) pontjának felhatalmazása alapján a következő:
a) 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek,
b) TEÁOR-ban megjelölt cél szerinti közhasznú tevékenységek (1997. évi CLVI. tv. 26. § b)
pont),
c) a közhasznú tevékenységhez kapcsolódó üzletszerű gazdasági tevékenységek, szintén
TEÁOR megjelöléssel.
7.1. a) A társaság közhasznú tevékenységei az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) pont alapján:
a) 1997. évi CLVI. tv. 26. §. c) 1. gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység
b) 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) 2. szociális tevékenység,
c) 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) 3. tudományos tevékenység, kutatás
7.1. b) A társaság cél szerinti közhasznú tevékenységei:
....................................................
....................................................
(TEÁOR alapján)
7.1. c) A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységei:
....................................................
....................................................
(TEÁOR alapján)
7.2. A társaság által végzett üzletszerű gazdasági tevékenység kiegészítő jellegű, vállalkozási
tevékenységét közhasznú tevékenység elősegítése érdekében, a társaság közhasznú céljait nem
veszélyeztetve végzi.
7.3. A társaság befektetési tevékenységet nem végez.
8. A társaság közhasznú jogállás megszerzéséhez szükséges működési feltételek
1. A társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében,
azokat nem veszélyeztetve végzi,
2. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában
meghatározott tevékenységére fordítja,
3. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak
anyagi támogatást nem nyújt, nem állít képviselőjelöltet országgyűlési és fővárosi, illetve megyei
képviselő-választáson, nem lehet alapító tagja párt, továbbá nem nyújthat pártoknak anyagi
támogatást.
9. A társaság vagyona
9.1. A társaság törzstőkéje:
3.000.000 (Hárommillió) Ft, mely pénzbeli betétből áll.
9.2. Az alapító a Gt. (új) 171. § (3) bekezdés alapján köteles a teljes pénzbetétet a létesítő okirat
aláírásától számított 8 napon belül, illetve legkésőbb a bejegyzési kérelem benyújtásáig befizetni.
10. Egyéb működési feltételek
10.1. A társaság határozatlan időre alakul.
10.2. A társaság gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti
kérelem benyújtását követően folytathat.
10.3. A közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezményekre legkorábban a társaság közhasznú
jogállásának megszerzésének időpontjától jogosult.
11. A társaság vezető szerve
11.1. Egyszemélyes társaság esetében taggyűlés nem működik.
A társaság legfőbb szerve hatáskörébe tartozó kérdéskörben az egyedüli tag, az alapító dönt.
11.2. Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik:
11.2./A) Kötelezően az alapító rendelkezik:
a) a Gt. (új) 150. § (2) bekezdéséről, kivétel a nyereségfelosztás tilalmába ütköző
rendelkezések, és a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat,
b) a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel, a közhasznú tevékenység
folytatásának feltételeiről kötött megállapodásról,
c) a közhasznúsági jelentés elfogadásáról,
11.2./B) Szükség szerint rendelkezik az alapító:
d) befektetési szabályzat elfogadásáról,
e) belső szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról.
11.3. Az alapító ülésein a felügyelő bizottság tagjai - tanácskozási joggal - kötelesek részt venni, tekintettel a társaság egyszemélyes jellegére [1997. évi CLVI. tv. 11. § (2) bekezdés].
11.4. A könyvvizsgáló a Gt. (új) 44. § (1) bekezdése alapján köteles az üléséken résztvenni.
11.5. A közhasznú társaság tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos alapítói döntések
nyilvánosságának biztosítása kötelező. Ezért minden olyan kérdéskörben, amely a közhasznú
társaság működésével és gazdálkodásával kapcsolatban kötelező, a nyilvánosság biztosítása az
alapító vezető szerve döntéshozatala során a nyilvánosságot nem zárhatja ki.
11.6. Az alapító képviseletére jogosult szerv vagy személy a közhasznú társaság tevékenységével
és gazdálkodásával kapcsolatban köteles a döntéshozatal előtt a nyilvánosság biztosítása
érdekében a szolgáltatás igénybevevői kört olyan határidővel értesíteni, amellyel a nyilvánosság
biztosítása nem hiúsítható meg.
11.7. Az alapító üléseit írásban hívja össze, oly módon, hogy az alapítói ülés tervezett időpontját
legalább 30 nappal korábban megküldött írásos meghívó és a tervezett napirendi javaslat
megküldésével értesíti az ügyvezetőt, a felügyelő bizottsági tagokat és a társaság
könyvvizsgálóját azzal a felkéréssel, hogy amennyiben szükségesnek ítélik meg, tegyenek
további javaslatot a tervezett napirend kiegészítésére az értesítés kézhezvételétől számított 8
napon belül. A napirendi javaslatok kézhezvételét követően az ülés napirendjét az alapító
képviselője 5 napon belül véglegesíti. Egyidejűleg az alapító képviselője dönt az ülés pontos
időpontjáról és helyszínéről, és erről írásban minden érintett személyt vagy szervet értesít.
11.8 Az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló a Gt. (új)-ben, illetve az
1997. évi CLVI. törvényben szabályozott esetekben jogosult az alapítói ülés összehívását
kezdeményezni. Jogosultak az alapítói ülés összehívását kezdeményezni abban az esetben is,
amennyiben az alapító közhasznú társasággal kapcsolatos tevékenyége ezt indokolttá teszi.
11.9. Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéskörben csak az alapító, illletve az alapító
vezető szerve hozhat döntést.
11.10. Az alapító a közhasznú társaság működését is érintő rendkívüli ülésén hozott döntése
csak abban az esetben tekinthető érvényesnek, amennyiben azon a közhasznú társaság
ügvezetője, felügyelő bizottsági tagjai és könyvvizsgálója is jelen volt. A döntés továbbá csak
abban az esetben tekinthető elfogadottnak, amennyiben az alapító képviseletére jogosult személy
utólagosan tájékoztatja a nyilvánosságot, és a nyilvánosság tájékoztatását követő 30 napon belül
elfogadható kifogás a döntés ellen nem merül fel.
11.11. Az alapító képviseletére jogosult személy köteles haladéktalanul, de legkésőbb a
következő munkanapon a közhasznú társaság ügyvezetőjét, felügyelő bizottsági tagjait, illetve a
könyvvizsgálót a közhasznú társaság működését érintő kérdésről tájékoztatni.
11.12. Az alapító a közhasznú társaságra vonatkozó határozatok meghozatalánál, köteles
figyelembe venni a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
1997. évi CXLIV. törvény szabályait..
11.13. Az alapító vezető szervének határozathozatalában - a közhasznú társaságot érintő
döntéshozatala során - nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek tagja vagy tagjának közeli
hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat
alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által
igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági
jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
12. A társaság nyilvánossága
12.1. Az alapító a közhasznú társaság működésével kapcsolatos ülésekről köteles jegyzőkönyvet
készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlevőket és az általuk
képviselt szavazati jog mértékét, és amelyből a döntést támogatók és ellenzők számaránya és
személye megállapítható.
12.2. Az ülések határozatait a meghozataluktól számított 15 napon belül postai úton kell közölni
az érintettekkel és ezzel egyidejűleg a társaság székhelyén található nyilvános faliújságra is ki
kell függeszteni legalább 30 napra a meghozott határozatok szövegét. Ennél rövidebb határidőt
akkor köteles az alapító teljesíteni, amennyiben azt a hozott határozat jellege megköveteli. Az
alapító köteles hirdetményeire vonatkozó falitáblát biztosítani egyrészt az alapító, másrészt külön
a közhasznú társaság székhelyén, legkésőbb a közhasznú társaság bejegyző végzésének
kézhezvételekor.
12.3. A közhasznú társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a társaság
ügyvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján munkaidőben bárki betekinthet, saját
költségére másolatot készíthet. A keletkezett iratokba történt betekintés iránti kérelem történhet
rövid úton, telefonon, írásban, telexen, telefaxon, e-mailen. Az alapító a betekintést kérő kérelmét,
a kérelem tudomására jutásától számított 3. munkanapig köteles teljesíteni. Az ügyvezető
akadályoztatása esetén köteles helyettesről gondoskodni.
12.4. A társaság éves beszámolója, a közhasznúsági jelentés és a társadalmi közös szükséglet
kielégítéséért felelős szervvel kötött megállapodás megtekinthető a 12.2. pontban meghatározott
feltételekkel. A társaság éves beszámolója megtekinthető a társaság székhelye szerint illetékes
cégbíróságon is.
12.5. A közhasznú társaság tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos ülésekről a
szolgáltatás igénybevevőit értesíteni kell. Az értesítési határidők megegyeznek az alapítói ülések
összehívásának rendjével.
12.6. A szolgáltatás igénybevétele módjának közlése történhet közvetlenül a szolgáltatás
igénybevevőjének megkeresésével, illetve a 12.2. pontban megjelölt hirdetőtáblán, a hozott
határozat jellegétől függően.
13. A társaság képviseletének módja: az ügyvezetés
13.1. A társaság első ügyvezetője:
Az ügyvezető megbízása három évre szól, mely meghosszabbítható.
13.2. Az ügyvezető a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személytől
elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján
köteles ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés, illetve ügyvezetési kötelezettségeinek
vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint
felel a társasággal szemben.
13.3. Az alapító csak abban az esetben és olyan körben vonhatja el az ügyvezetőnek az
ügyvezetés körébe eső hatáskörét, amennyiben azt az alapító okirat lehetővé teszi.
13.4. Ügyvezetői tisztségviselői feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye.
14. A cégjegyzés módja
15.1. Ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg a Gt. (új) 171. § (1) bekezdés alapján az
egyszemélyes társaság és a Ptk. 685. § c) pontja alapján az alapító ügyvezetője, illetve felügyelő
bizottsági tagja.
15.2. Egy személy legfeljebb három közhasznú, illetve gazdasági társaságnál választható meg
ügyvezetővé. A megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül
azokat a társaságokat, amelyeknél már ügyvezető, írásban tájékoztatni köteles [Gt. (új) 22. § (1)
bekezdés].
15.3. Nem lehet gazdasági, illetve közhasznú társaság vezető tisztségviselője az, akit
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett
előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült [Gt. (új) 23. § (1) bekezdés].
15.4. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban
megjelölt tevékenységet folytató közhasznú társaságban nem lehet ügyvezető [Gt. (új) 23. § (2)
bekezdés].
15.5. A közhasznú, illetve gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (a
felszámolás elrendelését) követő három évig nem lehet más gazdasági, illetve közhasznú
társaság ügyvezetője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját
megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál ügyvezető volt, kivéve,
ha az ügyvezetői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor [Gt.
(új) 23. § (3) bekezdés].
15.6. A közhasznú, illetve gazdasági társaságnak a cégjegyzékből hivatalbóli törlési eljárás
következtében történő törlését követő két évig nem lehet más gazdasági, illetve közhasznú
társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző évben a törléssel megszűnt
gazdasági, illetve közhasznú társaságnak ügyvezetője volt [Gt. (új) 23. § (4) bekezdés és 1997.
évi CLVI. tv. 9. § (1) bekezdés].
15.7. Az ügyvezető és azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] nem köthet a saját
nevében vagy javára gazdasági, illetve közhasznú társaság tevékenységi körébe tartozó
ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) kifejezetten
megengedi [Gt. (új) 25. § (2) bekezdés].
15.8. A gazdasági társaság ügyvezetője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]
ugyanannál a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg [Gt. (új) 25. § (3)
bekezdés].
15.9. Közhasznú szervezet az ügyvezetőt, valamint e személy hozzátartozóját - a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem
részesítheti [1997. évi CLVI. tv. 14. § (4) bekezdés].
16. A közhasznú társaság működésének ellenőrzése:
a felügyelő bizottság
16.1. A társaságnál három tagból álló felügyelő bizottság működik. Az első felügyelő bizottság
tagjait három évre jelöli ki az alapító.
................. (a. n.: ...................................)
..............................
.................. (a. n.: ...................................)
..............................
.................. (a. n.: ...................................)
..............................
16.2. A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított
tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag,
írásban tájékoztatni köteles [Gt. (új) 32. § (1) bekezdés].
16.3. Közhasznú társaság alapító okirata az ügyvezetőnek megválasztását, visszahívását és
díjazása megállapítását, valamint az alapító okiratban jogügyletek jóváhagyását a felügyelő
bizottságra ruházhatja át [Gt. (új) 33. § (1) bekezdés].
17. A felügyelő bizottság létrehozására, működésére és hatáskörére vonatkozó szabályok
17.1. A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt
(szükség esetén elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket) választ. A felügyelő bizottság
határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van; határozatát
egyszerű szótöbbséggel hozza [Gt. (új) 34. § (1) bekezdés].
17.2. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.
A felügyelő bizottság tagját e minőségében a társaság alapítója, illetve munkáltatója nem utasíthatja
[Gt. (új) 34. § (2) bekezdés].
17.3. A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és
a cél megjelölésével - a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a
kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság
ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem
tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására [Gt. (új) 34. § (3) bekezdés].
17.4. A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a gazdasági
társaság legfőbb szerve hagy jóvá [Gt. (új) 34. § (4) bekezdés].
17.5. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapító okiratban meghatározott létszám alá
csökken vagy nincs aki az ülését összehívja, a társaság ügyvezetése a felügyelő bizottság
rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles értesíteni az alapítót [Gt. (új) 34.
§ (5) bekezdés].
17.6. A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja,
illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása
nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a
felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze [Gt. (új) 35. §].
17.7. A felügyelő bizottsági tagok megbízatásának időtartama eltérhet attól az időtartamtól,
amelyre vonatkozóan a közhasznú társaság alapítója a vezető tisztségviselőket megválasztotta
[Gt. (új) 38. § (1)].
17.8. A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a közhsznú
társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért [Gt. (új) 38. § (4)].
17.9. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek
során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy
felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat
megvizsgálhatja [1997. évi CLVI. tv. 11. § (1) bekezdés].
17.10. A felügyelő szerv tagja az alapító ülésén tanácskozási joggal részt vesz [1997. évi CLVI. tv.
11. § (2) bekezdés].
17.11. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult alapítót tájékoztatni, és annak
összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként
súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek
elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel [1997. évi CLVI. tv. 11. § (3)
bekezdés].
17.12. Az intézkedésre jogosult alapító vezető szervét a felügyelő szerv indítványára - annak
megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte
esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult [1997. évi CLVI. tv. 11. § (4)
bekezdés].
17.13. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges
intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi
felügyeletet ellátó szervet [1997. évi CLVI. tv. 11. § (5) bekezdés].
18. A felügyelő bizottság összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok
18.1. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, aki
a) az alapító vezető szervének elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp
nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a
tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója [1997. évi CLVI. tv. 8. § (2)
bekezdés].
18.2. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet
vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak
megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről
szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki [1997. évi CLVI. tv. 9. § (1) bekezdés].
18.3. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett
közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más
közhasznú szervezetnél is betölt.
19. A könyvvizsgáló
19.1. Az alapító által 1 éves időtartamra kijelölt könyvvizsgáló:
A könyvvizsgálatért felelős személy:
A könyvvizsgáló újraválasztható.
19.2. A közhasznú társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és
jogszabályszerűségét könyvvizsgálóval köteles ellenőriztetni. A könyvvizsgáló véleményének
meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról a közhasznú társaság alapítója
nem hozhat döntést. Emellett a könyvvizsgáló a közhasznú társaság alapítója elé terjesztett
minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós
adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.
19.3. A könyvvizsgáló betekinthet a közhasznú társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a
felügyelő bizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság
bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja.
19.4. A könyvvizsgáló a közhasznú társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles
megőrizni.
19.5. A könyvvizsgáló a közhasznú társaság alapítójának ülésén köteles részt venni. Ha ez
szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal az ügyvezető szerv, illetve a felügyelő bizottság
ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken való
részvételét. Ez utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben
utasítható vissza.
19.6. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a közhasznú
társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a
vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak e törvényben meghatározott
felelősségét vonja maga után, köteles a közhasznú társaság alapítója vezető szervének
összehívását kérni.
19.7. Ha a közhasznú társaság alapítójának legfőbb szervét nem hívják össze, vagy a legfőbb
szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a
törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.
19.8. A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a
Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.
20. A könyvvizsgálóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
20.1. Nem lehet könyvvizsgáló a közhasznú társaság alapítója. Nem választható könyvvizsgálóvá
a közhasznú társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, valamint ezek közeli
hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], továbbá a közhasznú társaság munkavállalója e
minőségének megszűnésétől számított három évig.
20.2. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a
könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet alapítójára (vezető
szervének tagjaira), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell.
20.3. A könyvvizsgálatért felelős személy a társaság részére más megbízás alapján munkát nem
végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a
megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a 41. § (4) bekezdésben megjelölt szerződésben
foglalt feladatait.
20.4. Nem lehet a társaság könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az alapító vezető szervének elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp
nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a
tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
21. A társaság megszűnése
21.1. A társaság jogutód nélkül történő megszűnése estén az alapító részére a tartozások
kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki.
Az ezt meghaladó vagyona a társaság főtevékenysége szerinti hasonló közhasznú tevékenységre
kell fordítani. A megmaradó vagyon felhasználásának módját a felelős szervvel is egyeztetni kell.
22. Vegyes rendelkezések
22. 1. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.
22.2. A közhasznú társaság az alapító okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának
napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságként működik.
22.3. Az alapító okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a kijelölt
ügyvezető a létrehozni kívánt közhasznú társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára jár
el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és
a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött "bejegyzés alatt" toldattal kell
jelezni.
22.4. Az előtársaság gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti
kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági
engedélyhez kötött tevékenységeket nem végezhet.
22.5. A társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Gt. (új), és az 1997. évi
CLVI. tv., valamint a vonatkozó egyéb rendelkezések az irányadók.
........, év .hó ...napján.
.......................................
Képviselő: ......................
(alapító)